Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye (TAO)

Magasabb energiahatékonysági szint elérését célzó beruházás, felújítás alapján igénybe vehető adókedvezmény igazolása a vonatkozó jogszabály:

- a 1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az osztalékadóról

- az adózó adókedvezményt vehet igénybe magasabb energiahatékonysági szint elérését szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben

- beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, az üzembe helyezésig végzett tevékenység. Beruházás továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is

Felújításként kezelendő az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak.

Az épületet érintő energivahatékonysági intézkedések:

- meglévő világítási rendszerek energiahatékony átalakítása
- épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése
- nyílászárócsere
- épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítése

A tevékenységet érintő energiahatékonysági intézkedések:

- technológiai eszköz, gép beszerzése (pl: kompresszor, targonca, traktor)

Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónkként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége a) Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának, b) Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának, c) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

*Max. 3 aktív projekt, projektenként 15millió EUR

ENERGETIKAI AUDIT és ENERGETIKAI SZAKREFERENS:

A 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról és a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról kötelező energetikai audit elvégzését írja elő a nagyvállalatok számára négyévente ismétlődő jelleggel. Minden hazánkban működő nagyvállalat köteles teljeskörű energetikai auditálást végeztetni.

Az energetikai audit valamely helyszín, épület, rendszer vagy szervezet energiafelhasználásának és energiafogyasztásának rendszerszemléletű felülvizsgálata és elemzése, amelynek tárgya az energiaáramlások és az energiahatékonyság-növelés azonosítása és azok jelentése.

Egy energetikai auditálási eljárás komplex folyamat. A jogszabály meghatározza az energetikai audit minimális tartalmi követelményeit, az auditálási tevékenység folytatásának szabályait és szakmai követelményeit.
Az energetikai auditnak az energiafogyasztással és a - villamos energiára vonatkozó - terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is.

Az energetikai auditnak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tennie a javasolt energiahatékonyság-javítási intézkedésekre vonatkozóan és számszerűsítenie kell az energiahatékonysági potenciált (a potenciális megtakarításokat).

Energetikai audit folyamata:
- előzetes kapcsolatfelvétel (kommunikáció, mérnök etika)
- indító megbeszélés
- adatgyűjtés, méréstechnika
- helyszíni munka
- lehetőségek feltárása
- elemzés
- gazdasági értékelés és finanszírozás
- jelentés készítése
- záró megbeszélés
Az energetikai auditálás elvégzéséről rendeletben foglalt módon és tartalommal, elektronikus úton adatszolgáltatást teljesítünk.

ENERGETIKAI SZAKREFERENS:

Az energetikai szakreferens igénybevételére az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 16. pontja szerinti gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves végsőenergia-felhasználásának átlaga meghaladja a 400 000 kWh villamos energiát, vagy 100 000 m3 földgázt, vagy 3 400 GJ hőmennyiséget. A meghatározott fogyasztási átlagokat vagylagos feltételekként kell figyelembe venni.

A vállalkozásnak legalább egy, tőle munka jogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie.

Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

a) figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását

b) a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők mérési adatait nyilvántartja és azokat a c) pont szerinti jelentésben feltünteti

c) tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a gazdálkodó szervezet számára

d) közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében

e) részt vesz a gazdálkodó szervezet alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában

ENERGIA MONITORING:

- Mérés, adatgyűjtés, riportok az energiafogyasztásról: egyszerűen, rendszerben.

A monitoring során a nap 24 órájában nyomon követjük a teljes energiafogyasztást, megteremtve az adatok elemzésének és a szükséges beavatkozások lehetőségét. Mindezekkel átláthatóvá válik a fogyasztás és az energiaköltség – biztosítva és felügyelve az energiahatékony működést.

Az adatok megfelelő gyűjtése, kezelése, és elemzése után képesek lesznek megfogalmazni és meghatározni az energiahatékonyság javításának beavatkozási pontjait a vizsgált szervezeten belül.

Az okos mérők nem csak a mért energiafogyasztás elemzésére adnak lehetőséget, hanem alkalmasak a fogyasztói magatartás hatásának feltárására és befolyásolására is.

KÖZINTÉZMÉNYEK:

Az energiahatékonyságról szóló törvény magában foglalja a központi kormányzati épületek energiahatékonysági jellemzőinek javítását és a közintézményi tulajdonban és használatban álló épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági tennivalókat. Hatékony szakértői segítséget nyújtunk a fentiek eseti és rendszeres feladataiban.
Egy energetikai audit arra hivatott, hogy meghatározza azokat a korszerűsítési lehetőségeket amelyek segítik az intézmény primerenergia felhasználásának csökkentését, az épületben alkalmazott megújuló energiafelhasználás vizsgálatát és az épület szén-dioxid egyenérték kibocsátásának csökkentését, mindezekkel összhangban az üzemeltetési költségek csökkentését azonos vagy magasabb komfortszint megtartásával.
A közintézményi tulajdonban és használatban álló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője ötévente energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles feltölteni a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületére.

Az EMIT tartalmazza a

- vezetői összefoglalót
- az energiamegtakarítást eredményező lehetséges intézkedéseket
- a megvalósított energiamegtakarítási intézkedéseket
- az intézkedések hatását, amelyet az intézmény nyomon követett
- igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában - ennek keretében:

a) figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását
b) a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők mérési adatait nyilvántartja és azokat a c) pont szerinti jelentésben feltünteti,
c) tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a gazdálkodó szervezet számára
d) közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében
e) részt vesz a gazdálkodó szervezet alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában

ENERGETIKUS:

Energetikusi feladat a gazdálkodó szervezeteknél, intézményeknél az energia- és teljesítményszükséglet tervezése, az energiaveszteség feltárása, az energetikai mérések elvégzése, az energia-felhasználással kapcsolatos biztonságtechnikai ellenőrzések végrehajtása.

Energetikusi szolgáltatásunk keretében az alábbiakat végezzük:

- energetikusi feladatokat végzése részben vagy egészben
- bejövő számláit ellenőrizzük
- energiafogyasztási adatait rendszerezve, akár több évre visszamenően is megadjuk
- energiaköltségeit elemezzük, előrejelzéseket készítünk
- energiaköltségeit, rendszerhasználati díjait optimalizáljuk
- kimutatásokat, rendszeres riportokat készítünk
- szolgáltatóinál ügyében eljárunk
- helyszíni szolgáltatásokat nyújtunk
- szakértői munkákat végzünk
- hatósági adatszolgáltatásokat elvégezzük Önök helyett

ENERGIA KONTROLLING:

Tevékenységünk megjeleníti az energiafelhasználáshoz kapcsolódó pénzügyi adatokat. Ehhez elengedhetetlen az energiafogyasztás és teljesítmény tervezése, elemzése és nyomon követése.
Megfogalmazzuk az elvárható energiafogyasztási és költségcélokat. Mérjük és riportáljuk a tényleges fogyasztási és költség adatokat. Rendszeresen összevetjük a tervezett és tényleges értékeket, segítünk a döntéshozóknak az energiafogyasztás csökkentésében és alacsony szinten tartásában.

Az ESCO CÉGEK FÜGGETLEN KÜLSŐ ELŐ ÉS UTÓAUDITÁLÁSA:

A korlátozott befektetési lehetőségekkel rendelkező állami vagy magánmegrendelők létesítményében vagy helyiségében nyújthatnak segítséget energiahatékonysági szolgáltató cégek (ESCO – Energy Services Company). Az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között energiahatékonyság-alapú szerződés jön létre, melynek lényege, hogy az energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik. Energiahatékonyság-alapú szerződések esetén az energiahatékonysági szolgáltató a szakmai tudást és a beruházáshoz szükséges pénzügyi fedezetet biztosítja a projektekhez, ezáltal energiahatékonyságot növelő és költséghatékony beruházás valósul meg, amely egy előre meghatározott mértékű energiamegtakarítást eredményez. Amennyiben a beruházás eredményeként a szerződésben vállalt megtakarítás nem valósul meg, az ESCO cég kárpótlást fizet a megrendelőnek. Az energiamegtakarítás a környezeti előnyök mellett költségmegtakarítással is jár, amely a szerződésben meghatározott feltételek szerint részben az energiahatékonysági szolgáltatót, részben pedig a megrendelőt illeti.

Az energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) előnyei:

- az energiahatékonysági szolgáltató biztosítja a pénzügyi alapot, saját tőke nem feltétlenül szükséges
- az energiahatékonysági szolgáltató beruházásainak köszönhetően csökken az épületek energiafelhasználása
- a beruházás az energiamegtakarítások révén térül meg, amit az energiahatékonysági szolgáltató a szerződésben foglaltak szerint ellenőriz és garantál
- a műszaki tudást az energiahatékonysági szolgáltató biztosítja
- „kulcsrakész” szolgáltatás: az átfogó energiahatékonysági projektet a tervezéstől kezdve a lebonyolításon át a szolgáltató irányítja és valósítja meg
- a műszaki és a pénzügyi kockázatot az energiahatékonysági szolgáltató vállalja, amely kárpótlást fizet a szerződésben vállalt energiamegtakarítás elmaradása esetén
- a fejlesztés nem jár eladósodással
- az energiahatékonyság-alapú szerződések több elemet (pl. tervezés, beruházás, üzemeltetés) is tartalmaznak, mely jelentősen leegyszerűsíti a közbeszerzési eljárást
- az ESCO cégek portfóliójuk révén nagyobb árengedményeket tudnak elérni, mint a megrendelő önálló megvalósítás esetén

Az energiahatékonyság-alapú szerződés (EPC) szerződések lehetséges hátrányai:

- hosszú távú kötelezettségek vállalása (hosszú távú szerződések)
- az energiával kapcsolatos „döntések felügyeletének” hosszú távú átengedése az energia-hatékonysági szolgáltató számára
- energiahatékonyság-alapú szerződés esetén az ESCO cégek vonatkozásában jelenleg nincs minősítési rendszer, mely csökkenti a piac transzparens működését
- a szerződés időtartamának meghosszabbítása problémás a berendezések karbantartásának biztosítása nélkül, az esetleges meghibásodások esetén a berendezésekre így nincs garancia
- előnytelen szerződés esetén a projekt során elért extraprofit, az energiamegtakarítás eredményének jelentős része az energiahatékonysági szolgáltatóhoz kerülhet

Az energiahatékonyság-alapú szerződések alkalmazása nagymértékben elősegíti az energia-hatékonysági célkitűzések teljesülését, hozzájárul az éghajlatvédelemhez, az energia-felhasználás és az ezzel kapcsolatos kiadások csökkentéséhez.


- épületek => elő és utóaudit

Az energetikai audit alapvető célja az épületenergetikai veszteségfeltárás, az energiaköltségcsökkentő beavatkozások azonosítása és fejlesztési koncepció kidolgozása a létesítmény (fogyasztási hely) energia-felhasználásának részletes elemzésével, a megtakarítási, optimalizálási lehetőségek feltárásával, illetve ezen lehetőségek kihasználására irányuló megvalósítási programok bemutatásával az üzemeltető energiafelhasználási módjának, szokásainak megfelelően.

- technológiák => elő és utóaudit

Az ipari üzemekben az energiaátalakítás/termelés, szállítás/tárolás és felhasználás hatékonysága jelentős mértékben befolyásolja az energiafelhasználást, s hozzá kapcsolódóan a gyártott termékek költségét.

Meghatározzuk a technológiai folyamatokhoz szükséges energiát, a gyártócsarnokok hőkomfortját a biztonságos üzemvitel mellett, minél kedvezőbb módon biztosítsák.